Újra itthon

View this post on Instagram

Szerencsésen megérkeztünk :-)

A post shared by Mária Török (@htmarika) on Jun 1, 2019 at 4:50am PDT

Ismét Dubaj

View this post on Instagram

Ismét a Dubaji reptéren :-) Most 10,5 óra az átszállási időnk. Itt nincs pihenő szoba, a reptéri szálloda brutál drága. Ennyi pénzért több napra megszállhattunk volna bent, a városban. Legközelebb jobban tesszük, ha bemegyünk 1-2 éjszakára.

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 31, 2019 at 9:20pm PDT

Utolsó esténk Kuala Lumpurban

View this post on Instagram

Utolsó esténk volt tegnap Kuala Lumpurban. Elképesztő színes forgatag volt a Suria bevásárló központban. Ha jól értettem a kínai sofőrünket, akkor most ünneplik a maláj újévet, és ennek örömére elképesztő színes tömeg gyűlt össze a plázában. Csoda volt nézni, mennyi kultúra, börszín, öltözködési stílus lüktetett folyamatosan, késő estig. Ennyi embert még nem láttunk itt. Malájziában ugyanis 4. x ünneplik az új esztendőt. A január 1-e mellett van maláj, kínai és indiai újév is, mindegyik más időpontban, és mindegyiknél kapnak szabadnapot is. Az eltérő naptárak miatt ő magáról azt mondja, az egyik szerint 46, a másik szerint 47 éves. Vicces, nem? Utolsó este egy hagyományos japán ételt ettem, csirkével és az omlett félgömb alatt megbúvó rizzsel, nyakon öntve egy finom szósszal (talán teriaki szósz volt), ami végre nem volt (nagyon) csípős. Ugyanis sok errefelé a japán étterem - is, meg a kínai, thai, Western stb. Ma délután búcsút intettünk - legalábbis most - Malájziának.

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 31, 2019 at 9:33pm PDT

Házassági évforduló Kuala Lumpurban

View this post on Instagram

Ma este Kuala Lumpurban. Ez a város a felhőkarcolók. városa. Meg a fényeké. Az állandó nyüzsgésé. Éjjel és nappal, megállás nélkül. A trópusi eső hihetetlen dörrenéssel járó villámlásaié, amikor ijedtünkben helyben ugrásban minden előképzés nélkül lepipáljuk a maszájokat :-D Elképesztő érzés, hogy Magyarország 1 teljes évi csapadékmennyisége 5 perc alatt zúdul a nyakunkba, és folyóvá változtatja az utakat. A söfőrünk szerint az utóbbi 1 hónapban (mióta elmentünk innen) nem esett. Hát ma igen :-D A Suria bevásárló központ ma ünnepi diszt öltött. Mintha csak tudná, hogy ma ünnepeljük a 26. házassági évfordulónkat :-))) Drágám! Hálás vagyok az elmúlt évekért, minden szépségért, örömért, együtt megélt nehézségért, tanulságért. És ezért a csodálatos 3 hónapért, amit négyen együtt kalandoztunk végig. Isten éltessen még sokáig, együtt!!!

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 29, 2019 at 9:08am PDT

Csodás sziklák Thaiföldön

View this post on Instagram

Sziklak Sajnos a gyorsan száguldó autóból nem tudtam igazán jól lefényképezni a rengeteg, csodálatos sziklát, de talán így is látszik, milyen fantasztikus alakzatok vannak errefelé.

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 27, 2019 at 9:47am PDT

Utazás Phuketbe

View this post on Instagram

Ismét utazunk! Ezúttal Koh Lantáról Phuketbe. Most sokkal kényelmesebben utaztunk, mint idefelé, kisbusszal háztól-házig, közben egy rövid szakaszon komppal. A vidék végig csodás zöld volt, és a fantasztikus sziklák! Utóbbiakról külön posztot teszek ki.

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 27, 2019 at 8:09am PDT

D.R. Lanta Bay Resort

View this post on Instagram

Koh Lanta, 2. szállás Lassan harmadik hete vagyunk az itteni második szállásunkon. Itt megpihentünk az utazás végén. Kicsit körülnéztünk a parton, és egy nagyon kedvező ajánlatot kaptunk. Teljesen tengerparti bungalló, hatalmas terasszal, kilátással a tengerre. 2 medence a kertben. Gyönyörű. Mikor ide költöztünk, megkezdődött a Green season. Ennek köszönhetően szép lassan kiürült a szálloda. Jelenleg csak mi négyen lakunk itt - meg a személyzet jön-megy körülöttünk :-))) Persze megvannak az előnyei és a hátrányai is ennek a helyzetnek. Mi nagyon jól érezzük magunkat, friss levegő, napsütés, meleg és csodás kilátás - ugyanakkor az is tény, hogy gyakran esik az eső, sokszor szélvihar van, a tengerben fürödni nem lehet, mert tele lett csípős medúzával, és elég sok a szúnyog. Az éttermek, boltok és hotelek jó része szép sorban bezár, úgyhogy egyre kisebb a választék. Valamit valamiért. Mi mégis szeretünk itt lenni, és jobban esik arra gondolni, hogy még 2 teljes napunk van itt - mint arra, hogy már csak kettő…

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 24, 2019 at 8:14am PDT

Éjszakai vándorok

View this post on Instagram

Éjszakai vándorok

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 24, 2019 at 7:18am PDT

Állatok Koh Lantán

View this post on Instagram

Állatok Koh Lantán Nagyon jópofa, ahogy a kagylók beássák magukat a homokba. Először kinyúlnak a kagylóhéjból, elkezdenek lapátolni, aztán élire állitják a kagylóhéjat, majd pumpálva egyre mélyebbre nyomják magukat a nedves homokba. Már Chenangon is sokszor néztük őket, ott rengetegen voltak. Itt csak elvétve. Van egy kis leguánunk, aki itt lakik a bungallónk előtt. Rendszeresen itt szaladgál a kövön, aztán hopp, már fel is ugrott a fára. Időnként egészen közel enged magához. A fekete-fehér kacsa (?) az út mentén csücsült, békésen, egyáltalán nem zavartatta magát a mellette elhaladóktól. És a sérült madárkánk :-) A Google képkereső szerint Pásztormejnó. A jobb lába sérült, ezért másképp mozog, mint a többiek. Nem szoktuk etetni a madarakat, mert madarászoktól tudjuk, mennyi káros hatása van (persze a téli énekes madár etetés kivétel) Ezúttal, látva a sérülését, mégis adtunk neki A főtt tojás és a rizs amúgy tudomásom szerint közel áll a természetes táplálékukhoz. Ő az egyetlen, aki minden reggel odarepül hozzánk, és BESZÉLGET velünk. A mozdulataival, a rikoltozásával egyértelműen tudtunkra adja, hogy enni kér :-D És amikor adunk neki egy kanál tojásos rizst, élvezettel elfogyasztja.

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 19, 2019 at 10:49am PDT

Noble Hotel, Koh Lanta

View this post on Instagram

Az első szállásunk Koh Lantán. Megérte a hosszú utat és a kalandos utazást! Gyönyörű tengerparti szálloda, klassz medencével. Az első szállásunk, ahol a szúnyoghálós ablak miatt végre nyitott ablak mellett aludhattunk. Friss levegő, tenger zúgás, imádom! A teraszunkról kilátás az óceánra. Csend, béke és nyugalom. Aztán egyetlen szemvillanás alatt olyan erővel kapcsol be az esti zizegés, hogy elképedtünk. Pedig már hallottunk hangos kabócákat, de ez kb 10x-es hangerő. Eleinte nem bírtuk elhinni, hogy természetes hang, annyira erős, és ugyanolyan hirtelen hallgat el, mint ahogy indul. Mintha fel- és lekapcsolnák. Mikor már tudjuk, hogy természetes hang, kellemes, meditativ alap zöngévé minősül át.

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 18, 2019 at 8:24am PDT

Csoda naplemente Koh Lantán

View this post on Instagram

A ma esti látkép - szürő nélkül. Maga a Csoda!

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 16, 2019 at 4:35am PDT

Amikor taxinak hívják a teherautót

View this post on Instagram

Érkezésünk Koh Lanta szigetére Már a hajóút közben sorra mindenkihez odament az első kép jobb oldalán látható terebélyes asszonyság, és megkérdezte, hová megyünk, és jönnek-e értünk. Igen jól felkészült volt, kezében egy térkép, amelyen a sziget összes szállodája be volt jelölve. Felajánlott 3 lehetöséget a transzferre: megosztott taxit, taxit, és tuktukot. A tuktuk persze szóba se jöhetett, négyen, csomagokkal :-D A megosztott taxit választottuk, bár elég borsos ára volt ennek is. Gondoltuk, lehet, hogy most többszörösét fizetjük ki a viteldíjnak, és inkább megérkezés után kellene taxit keresni - de már egész nap utaztunk, esik az eső, és igy is épp hogy sötétedés után esünk be vacsira a szállodába, úgyhogy jobb, ha már nem kell keresgélni. Így ismét kaptunk egy öntapadós matricát a ruhánkra, amely azt jelezte, melyik autóba vagyunk beosztva. Megérkezéskor jött az újabb meglepetések sora. Nem tudom, mennyire látszik a képeken, de ahogy a zuhogó esőben kievickéltünk a kikötőbe, gyakorlatilag a nagy semmi közepe fogadott bennünket. Taxi sehol, ember sehol, minden zárva. Ha az asszonyság által felajánlott transzfert nem fogadjuk el, gyakorlatilag gyalog mehettünk volna az ismeretlen terepen az esőben a szállásunkig. Mint kiderült, az a néhány autó, ami ott várakozott, mind az ő fennhatósága alá tartozott, pontosan kiszámítva, hogy minden utas beférjen valamelyikbe. Mig egy ATM-ben pénzt vettünk fel, teljesen kiürült a terep, csak minket várt még egyetlen TEHERAUTÓ. Igen, a megosztott taxi egy kisteherautó volt, aminek a platóján már ott vártak a hátizsákos lányok, akikkel együtt utaztunk. Először a csomagjainkat kellett melléjük betuszakolni, aztán egy kis fém sámlira fellépve mi is felszálltunk a platóra, majd a sofőr felkapcsolta a dizsi-fényeket (az utolsó 2 kép "hangulat fényei" nem szűrő eredménye!) Összenéztünk a lányokkal és csak nevettünk. Az eső kitartóan zuhogott, a nyitott teherautóban csorgott a hátunkon a víz, egyik oldalon a csomagjainkat tartottuk, nehogy leboruljanak, a másik oldalon a nehéz fém kissámlit igyekeztünk helyben tartani. A sofőr közben kanyargós, egyre szűkebb, a végén 1 autónak épp-hogy-elég utakon kacsázott velünk :-)

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 15, 2019 at 8:59am PDT

Kishajóval érkezünk...

View this post on Instagram

Az eredeti bejegyzésemet úgy tűnik, elnyelte az éter, úgyhogy újra nekifutok. Hajóút 2. Miután a kompról leszálltunk, a sok helybelli eligazító kiabálás alapján igyekeztünk megtalálni, melyik hajóra kell átszállnunk 5 percen belül. Újabb matricát kaptunk a ruhánkra, majd lépcsőkön és pallókon átevickélve a csomagjainkkal felszálltunk - reméltük, hogy a megfelelő hajóra. Itt ugyanis az a szokás, hogy több hajó áll meg egymás mellett, és egyikről a másikra átlépkedve kell beszállni - természetesen a miénk a legkülső volt. A csomagokat egymásra halmoztuk a hajó tatján (kicsit aggódtam, mindegyik megérkezik-e velünk együtt), majd kétrét görnyedve igyekeztünk bejutni az utastérbe - ugyanis a mennyezet olyan alacsonyan volt, hogy még Andris sem fért el alatta állva. Több helyen láttunk bólyasort a vízben - talán víz alatti sziklák között jelezték az utat? A csöpögő eső menet közben ismét zuhogóra váltott, a hullámzó tenger úgy dobált, hogy nem mertem kimenni fényképezni - a csomagjaink békésen áztak odakint. Nem sejtettük, hogy még mindig nincs vége az aznapi kalandjainknak :-D

A post shared by Mária Török (@htmarika) on May 14, 2019 at 3:12am PDT