2019. május 24., péntek

D.R. Lanta Bay Resort

View this post on Instagram

Koh Lanta, 2. szállás Lassan harmadik hete vagyunk az itteni második szállásunkon. Itt megpihentünk az utazás végén. Kicsit körülnéztünk a parton, és egy nagyon kedvező ajánlatot kaptunk. Teljesen tengerparti bungalló, hatalmas terasszal, kilátással a tengerre. 2 medence a kertben. Gyönyörű. Mikor ide költöztünk, megkezdődött a Green season. Ennek köszönhetően szép lassan kiürült a szálloda. Jelenleg csak mi négyen lakunk itt - meg a személyzet jön-megy körülöttünk :-))) Persze megvannak az előnyei és a hátrányai is ennek a helyzetnek. Mi nagyon jól érezzük magunkat, friss levegő, napsütés, meleg és csodás kilátás - ugyanakkor az is tény, hogy gyakran esik az eső, sokszor szélvihar van, a tengerben fürödni nem lehet, mert tele lett csípős medúzával, és elég sok a szúnyog. Az éttermek, boltok és hotelek jó része szép sorban bezár, úgyhogy egyre kisebb a választék. Valamit valamiért. Mi mégis szeretünk itt lenni, és jobban esik arra gondolni, hogy még 2 teljes napunk van itt - mint arra, hogy már csak kettő…

A post shared by Mária Török (@htmarika) on

Éjszakai vándorok

View this post on Instagram

Éjszakai vándorok

A post shared by Mária Török (@htmarika) on

2019. május 19., vasárnap

Állatpk Koh Lantán

View this post on Instagram

Állatok Koh Lantán Nagyon jópofa, ahogy a kagylók beássák magukat a homokba. Először kinyúlnak a kagylóhéjból, elkezdenek lapátolni, aztán élire állitják a kagylóhéjat, majd pumpálva egyre mélyebbre nyomják magukat a nedves homokba. Már Chenangon is sokszor néztük őket, ott rengetegen voltak. Itt csak elvétve. Van egy kis leguánunk, aki itt lakik a bungallónk előtt. Rendszeresen itt szaladgál a kövön, aztán hopp, már fel is ugrott a fára. Időnként egészen közel enged magához. A fekete-fehér kacsa (?) az út mentén csücsült, békésen, egyáltalán nem zavartatta magát a mellette elhaladóktól. És a sérült madárkánk :-) A Google képkereső szerint Pásztormejnó. A jobb lába sérült, ezért másképp mozog, mint a többiek. Nem szoktuk etetni a madarakat, mert madarászoktól tudjuk, mennyi káros hatása van (persze a téli énekes madár etetés kivétel) Ezúttal, látva a sérülését, mégis adtunk neki A főtt tojás és a rizs amúgy tudomásom szerint közel áll a természetes táplálékukhoz. Ő az egyetlen, aki minden reggel odarepül hozzánk, és BESZÉLGET velünk. A mozdulataival, a rikoltozásával egyértelműen tudtunkra adja, hogy enni kér :-D És amikor adunk neki egy kanál tojásos rizst, élvezettel elfogyasztja.

A post shared by Mária Török (@htmarika) on

2019. május 15., szerda

Amikor taxinak hívják a teherautót

View this post on Instagram

Érkezésünk Koh Lanta szigetére Már a hajóút közben sorra mindenkihez odament az első kép jobb oldalán látható terebélyes asszonyság, és megkérdezte, hová megyünk, és jönnek-e értünk. Igen jól felkészült volt, kezében egy térkép, amelyen a sziget összes szállodája be volt jelölve. Felajánlott 3 lehetöséget a transzferre: megosztott taxit, taxit, és tuktukot. A tuktuk persze szóba se jöhetett, négyen, csomagokkal :-D A megosztott taxit választottuk, bár elég borsos ára volt ennek is. Gondoltuk, lehet, hogy most többszörösét fizetjük ki a viteldíjnak, és inkább megérkezés után kellene taxit keresni - de már egész nap utaztunk, esik az eső, és igy is épp hogy sötétedés után esünk be vacsira a szállodába, úgyhogy jobb, ha már nem kell keresgélni. Így ismét kaptunk egy öntapadós matricát a ruhánkra, amely azt jelezte, melyik autóba vagyunk beosztva. Megérkezéskor jött az újabb meglepetések sora. Nem tudom, mennyire látszik a képeken, de ahogy a zuhogó esőben kievickéltünk a kikötőbe, gyakorlatilag a nagy semmi közepe fogadott bennünket. Taxi sehol, ember sehol, minden zárva. Ha az asszonyság által felajánlott transzfert nem fogadjuk el, gyakorlatilag gyalog mehettünk volna az ismeretlen terepen az esőben a szállásunkig. Mint kiderült, az a néhány autó, ami ott várakozott, mind az ő fennhatósága alá tartozott, pontosan kiszámítva, hogy minden utas beférjen valamelyikbe. Mig egy ATM-ben pénzt vettünk fel, teljesen kiürült a terep, csak minket várt még egyetlen TEHERAUTÓ. Igen, a megosztott taxi egy kisteherautó volt, aminek a platóján már ott vártak a hátizsákos lányok, akikkel együtt utaztunk. Először a csomagjainkat kellett melléjük betuszakolni, aztán egy kis fém sámlira fellépve mi is felszálltunk a platóra, majd a sofőr felkapcsolta a dizsi-fényeket (az utolsó 2 kép "hangulat fényei" nem szűrő eredménye!) Összenéztünk a lányokkal és csak nevettünk. Az eső kitartóan zuhogott, a nyitott teherautóban csorgott a hátunkon a víz, egyik oldalon a csomagjainkat tartottuk, nehogy leboruljanak, a másik oldalon a nehéz fém kissámlit igyekeztünk helyben tartani. A sofőr közben kanyargós, egyre szűkebb, a végén 1 autónak épp-hogy-elég utakon kacsázott velünk :-)

A post shared by Mária Török (@htmarika) on

2019. május 7., kedd

A kompon is megáztunk :-))))

View this post on Instagram

Hajóút 1. Phuketből Koh Phi Phi kikötőbe utaztunk egy nagyobb komp hajóval. Már az indulás is érdekes volt, mert a hosszú kicsekkolás és taxi keresés miatt biztosak voltunk benne, hogy lekéstük azt a kompot, amihez az utolsó hajójárat csatlakozik Koh Lanta felé, pedig több óra ráhagyással számoltunk. A taxiban már keresgéltünk szállást Koh Phi Phi szigetén, és latolgattuk, hogy lemondjuk az aznapra foglalt szállásunkat Koh Lanta szigetén. Szerencsére végül nem tettük meg, gondolván, hagyunk egy kis esélyt... Mikor a kikötőbe beértünk, kiderült, hogy a komp csak fél óra múlva indul, és még friss hamburgert is tudtunk készíttetni - aminek nagyon örültünk, mert rettentően éhesek voltunk, és még kb 4 óra út állt előttünk a szállásunkig. Az első videón talán felfedezitek a hatalmas, fehér úszó medúzákat. Sajnos az erös fényben nem láttam a képernyőt, így nehéz volt lekapni őket. A ragyogó napsütést félúton erős vihar váltotta fel, az eső a tető alá is bőségesen bevert. Videózni ekkor képtelenség volt, mert majd kikapta a kezemből a mobilt, így inkább eltettem. A végére kissé szelidebbre váltott, ekkor már csak részeges dülöngélést szimuláltunk a hajón járva. Koh Phi Phi szigetéhez közelítve gyönyörű sziklákat láttunk - de nem sok időnk volt ámuldozni, mert a személyzet jött hajtani minket, hogy ha el akarjuk érni a csatlakozó hajót, ami 5 perc (!!!) múlva indul, akkor jó lesz, ha elsők között szállunk ki. Így rohantunk kibányászni a csomagjainkat, és igyekeztünk előre kerülni a gyülekező sorban...

A post shared by Mária Török (@htmarika) on

2019. május 4., szombat