Éjszaka a dubaji reptéren

Vicces, hogy az ember sokszor a Világ túlsó felén találkozik össze véletlenül a barátaival, ismerőseivel  😊 - vagy mégsem.

Két találkozásunk is lehetett volna Dubajban, csak néhány órán múlt, hogy nem futottunk össze gyerekkori barátnőmmel, aki épp Japánból tartott hazafelé, ill. a Digitális nomádok - Családdal a Világ körül  Fb csoportunk egyik tagjával, aki pedig épp Alicantéba tartott hazafelé.

Persze egy ilyen irdatlanul nagy reptéren, mint a dubaji, még akkor sem lett volna egyszerű találkozni, hogyha pont egy időben lettünk volna ott.

Ezzel az Emirates géppel utaztunk Dubajba

Délután 3 óra körül szálltunk fel Ferihegyről, és kb 5 órai utazás után érkeztünk meg Dubajba.

4 órát kellett várnunk a csatlakozásig, ottani idő szerint hajnali 3.30-kor indultunk tovább.

Az idő egy részét az tette ki, hogy elérjünk a reptér egyik végéből a másikba, ahonnan a következő gépünk indult. Mint már írtam, hatalmas ez a reptér, sok helyen mozgó járdák könnyítik meg a közlekedést. 

Mozgójárda

Sokszor láttunk kisautókkal is szállítani embereket, bár ezt nem tudom, hol, hogyan lehet rá felülni. 

Dubaj reptér: utasokat szállító kisautó

Szerencsére nagyon jó az eligazítás, így könnyen lehet tájékozódni. Minden felé táblák, pontos kiírással.

A reptér méretei mellett más is feltűnő: a tisztaság. Patyolat tiszta minden. A fényképeken is látszik, hogy még a padló is tükörfényes. Anyaként és nőként egyaránt fontos számomra a mellékhelységek állapota. No itt erre sem lehet semmi panasz.

A mellett, hogy a Wc is ragyogóan tiszta, nagyon jól felszerelt is. Már itt feltűnik az ázsiai országok jó részére jellemző zuhanycső, amivel erre felé a Wc papírt és a Wc kefét egyaránt helyettesítik.

Rengeteg a díszítés, tágasak a belső terek.

Kis büfék vannak sokfelé, bár csak kisebb, egyszerűbb ételeket láttunk bennük. Egyszerűbb süteményeket, melegszendvics félét, frissen facsart gyümölcslevet és üdítőket árultak. Mi sem akartunk túl sokat enni, hiszen a gépen kaptunk vacsorát.

Volt egy kis időnk még a reptéren, miután átértünk a csatlakozó gép váróterméhez, így kihasználtuk a lehetőséget arra, hogy dolgozzunk egy kicsit. Digitális nomádoknak aranyat érnek az ilyen helyek, ahol tölteni lehet a kütyüket, és kényelmes, álló asztal mellett lehet dolgozni. A hosszú ücsörgés után kifejezetten jól esik egy kis álldogálás.

Folytatása következik, legközelebb már Kuala Lumpurról! 😉