Milyen az élet Tenerifén? 1.

Sokan kérdezitek, milyen itt élni, milyenek a körülmények. Ezért arra gondoltam, írok egy hosszabb, részletesebb posztot, hogyan látjuk mi a helyi életet, több, mint 1 év itteni tartózkodás után. 

Írok olyan témákról is, amelyeket valószínűleg nem találsz meg a turisztikai honlapokon, és nem feltétlenül lát meg az, aki 1-2 hétre jön ide nyaralni. Mivel elég sok információt gyűjtöttem ebbe a cikkbe, ezért végül 4 posztba osztottam.

A Teide 2021. januárban

Fontos megjegyeznem, hogy a személyes tapasztalataim alapján írom meg a saját véleményemet, ami nem feltétlenül objektív, és nem feltétlenül egyezik mások véleményével és tapasztalataival.

Csak azokról a dolgokról írok, amit én fontosnak tartok, és amiről szívesen írok. Ezért nem fogsz találni a posztjaimban elemzést az aktuális járvány-, migráns- és politikai helyzetről, sem az aktuális beutazási szabályozásokról vagy jelen korlátozásokról, sem hivatalos ügyek intézéséről – és kérlek, ilyen témában ne keress engem, és ne írj hozzászólást sem. A járványhelyzetet csak a munka témával kapcsolatban fogom érinteni, az írásom legvégén, és kizárólag a munkavállalási témával kapcsolatban.

Ha a fent felsorolt témákról szeretnél tájékozódni, akkor ajánlom figyelmedbe a Kanári-Szigetek Magyar Tiszteletbeli Konzulátusának hivatalos Facebook oldalát, ahol mindig megtalálod a naprakész hivatalos infót, és akár kérdezhetsz is a Tiszteletbeli Konzulasszonytól, aki rendszeresen válaszol a feltett kérdésekre. Ami fontos, hogy mielőtt bármit kérdeznél, alaposan olvasd végig az adott posztot, majd ha nem találsz választ a kérdésedre, akkor görgess lejjebb a posztok között, mert mindig kiteszi az aktuális, legfrissebb infót. Így amit utoljára találsz, az a rendelkezés van érvényben – felesleges erre külön rákérdezni. Gyakori, hogy többen tesznek fel olyan kérdést, amelyre a poszt eleve megadta a választ, vagy pár nappal előbbi posztban megtalálható az információ.

Ezen kívül ajánlom még a helybeli Facebook csoportokat is, pl a „Tenerifei Magyarok Segítenek” Facebook csoportot, ahol vannak sok éve itt élő tagok is, így kérdezhetsz tőlük.

No hát ilyen hosszú bevezető után visszakanyarodok az eredeti kérdéshez, milyen az élet itt, a Szigeten? Illetve érdemes tovább pontosítani, miről fogok írni:

Milyennek látjuk mi az életet itt?

Hogy érezzük magunkat, milyen tapasztalataink és élményeink voltak és vannak ez alatt a bő 1 év alatt? Az élményeink egy részéről már hírt adtam itt, a blogon, néhány előző posztban, illetve az Instagramon.

Ha röviden, tömören össze akarom foglalni: nagyon szeretünk itt élni. Csodás természeti környezetben, egyedi, különleges flórával és faunával, elképesztő fény- és színvilággal, fantasztikus sziklaképződmények, az óceán és a felette sokszor átívelő dupla szivárvány látványával övezve hallgatjuk a vadkanárik csicsergését vagy a hullámok zúgását.

El Amparo: dupla szivárvány, szűrő nélkül

Benijo

Elképesztő színek, formák, fény- és árnyjáték

Anaga Rural Park 

Hogy mennyire különleges a növényvilág, azt jól jellemzi az a tény, hogy vannak olyan növények, amelyek csak itt nőnek, vagy csak kevés helyen még a Szigeten kívül. Ilyen például a Kanári sárkányfa (amelynek egy nagyon idős példánya a kis túlzással „ezer évesnek” titulált sárkányfa a Kanári szigetek jelképe), vagy a Kanári fenyő (ez utóbbi egy különleges, lassan növő, rendkívül magas, szálegyenes fenyőfajta, amely segít a Sziget vízháztartását fenntartani), de említhetném a Tajinaste rojo nevű különleges, gyertya alakú növényt is, amely a Teide oldalán májusban virágzik, méhek tömegeit vonzva a hatalmas, vörös virágzat köré.

Taganana, Kanári sárkányfa terméssel

Kanári fenyő

El Amparo fenyőerdő

Tajinaste rojo elvirágzás után

A közbiztonság általában jó, az utak jól karbantartottak és jó minőségűek, a városok rendezettek, az utcák tiszták, az élelmiszer boltok kínálata széles. A Sziget a turizmusra van berendezve, ezért nagyon sok minden szolgálja a turisták kiszolgálását. A turisták által látogatott részeken általában beszélnek angolul, illetve más világnyelveket is, a szállodákban, éttermekben, boltokban stb. Sőt, az a vicces dolog is előfordult már velünk, hogy amikor delfintúrára akartunk befizetni, egy magyar nyelvű üzletkötővel hozott össze a sors 😊 

Szóval, ki ne szeretne egy szép, pálmafás, sárga homokos strandon, a végtelen óceán látványa előtt napozni, a vakító kék ég alatt? Ki ne élvezné a „mindig meleg” éghajlatot, az állandó napsütést, és úszkálna a meleg sós vízben? Ki ne szippantana szívesen hatalmasakat a kristálytiszta tengeri levegőből? (Biztosan van olyan is, de ő nem az én blogomat olvassa valószínűleg 😊 )

És akkor rögtön álljunk is meg egy (vagy inkább jónéhány) szóra. Mivel általában az emberek ezért a feelingért jönnek ide, nem árt tudni egyet s mást, mielőtt nagy csalódás érne minket, főleg, ha hosszú távra tervezzük berendezni itt az életünket. Érdemes tudni néhány dolgot, és ha kell, felkészülni rá.

A következő témákkal találkozhatsz a következő 4 posztomban:

1. Strandolás, Bogarak és egyéb állatok
2. Időjárás, Calima
3. Lakásviszonyok, ingatlanbérlés, nyelv, közlekedés
4. Árak, internet, munka

Strandolás

Tenerife egy vulkanikus sziget, ennek megfelelően a strandjai alapból fekete homokosak, kövesek vagy sziklásak. A természeti táj csodás mindegyiken, mindegyik partszakasznak megvan a maga különleges hangulata, de nem mindegyik strand könnyen megközelíthető, illetve nem mindegyik strandon lehet könnyen  begyalogolni a vízbe. 

A sárga homokos strandokat mesterségesen hozták létre, a turisták kedvéért. Afrikából, a Szaharából szállítják ide a homokot, nagyon szép, hosszú partokat kialakítva a Sziget több pontján. Ilyen partok jellemzően a nyugati oldalon vannak, de ilyen pl Santa Cruz mellett, a Teresitas strand is.

Ezekről a strandokról érdemes tudni, hogy mivel a homok nem természetes módon keletkezett itt, másképp viselkedik. Amikor szél van, akkor erősen viszi a szél. Nagyon erősen. Mintha ezer tűvel szurkálnának az egész testfelületen, belemegy az ember orrába, szemébe, fülébe, minden csomagba, alig lehet látni. Ilyenkor fokozatosan kiürül a strand, mert szép lassanként a legtöbben feladják. Ez a helyzet jellemző pl a Teresitas strandra, mert ez a rész erősen szeles.

A Teresitas strand a jellegzetes tengeriszőlő fával

Roque de las Bodegas

San Marcos öböl Schefflera fákkal

A víz tiszta, de általában elég hűvös. Aki szívesen úszkál hűvösebb-hidegebb vízben annak ideális – de aki a kifejezetten meleg vizet szereti, azt inkább máshol érdemes keresnie. Bár nyáron, amikor nagy a hőség, természetesen itt is felmelegszik a víz (főleg augusztustól októberig), de azért a jellemző inkább a kicsit hűvösebb-hidegebb hőfok.

A hullámok sokfelé erősek. A nyugati part általában nyugodtabb, mert errefelé  az enyhébb légmozgás  jellemzőbb. Sokfelé van szörfös paradicsom, mert szép, fodros-tarajos hullámok jönnek-mennek. Ezért sok helyen vigyázni is kell, mert nagyok is lehetnek a hullámok, és a víz alatt sokfelé sziklák illetve örvények vannak. 

Apropó, szél. A déli oldal elég szeles, és Santa Cruz felé haladva fokozódik a szél erőssége. Az északi oldal is általában szelesebb, mint a nyugati rész. Az időjárási résznél még írok további részleteket.

De mi a helyzet a napsütéssel? Ha fényképeket nézegetünk, akkor általában a ragyogó kék ég az, ami csábítja az embereket. Ahogy erről még szintén írok később, Tenerifén sokszor felhős az ég, a ragyogó kék ég nem a legjellemzőbb.

Nagyon sokféle strand található a Szigeten, ezért ha az ízlésünknek megfelelő strandot keresünk, érdemes egy összefoglaló oldalon megnézni, melyik strand milyen adottságokkal rendelkezik. Ilyen oldal például:

Webtenerife

Ezen az oldalon szűrőket is beállíthatunk, hogy megtaláljuk az „igazi”, vagy a következő felfedezni való strandot. Beállíthatjuk pl hogy az északi vagy a déli oldalon keresünk, fekete /fehér homokos, szörfözésre alkalmas, városi vagy természeti környezetben levő legyen, illetve egy külön listában láthatjuk az. ún. kék zászlós strandokat.

Bogarak és egyebek

A strandolás ill. az esti kint lét egyik kellemetlen tényezője szokott lenni a szúnyogok jelenléte. Szerencsére, itt Tenerifén ez nemigen jelent problémát. Mi a bő 1 év alatt kb 5-10 db szúnyoggal találkoztunk összesen. Szóval láttuk, hogy azért van, de nem jellemző, hogy az embernek a szúnyogok elől kellene menekülnie. Állítólag vannak olyan területek, ahol inkább jellemző a szúnyogok jelenléte, mi eddig nem találkoztunk a párásabb helyeken sem velük, inkább a lakásban láttunk néhány hónaponként 1-1 példányt, valahol a falon békésen ücsörögni. Gondolom függ az időjárástól is, hogy aktuálisan mennyien vannak, de eddig akár melegebb, akár hűvösebb volt az idő, nem láttunk ennél többet.

Kullanccsal eddig egyáltalán nem találkoztunk. Mondjuk az is igaz, hogy mi erősen bozótos területen nem túráztunk.

Más a helyzet a legyekkel. Időszakosan, főleg ha melegebb van, akkor csapatostul jelennek meg. És az a fajta kellemetlen típus, amiről a mondás született, hogy „szemtelen, mint a piaci légy”. Na hát ezek nem csak szemtelenek, hanem mintha tényleg nem lenne szemük. Ugyanis mindennek neki repülnek, mindenbe bele repülnek, mindenbe belepottyannak. Az ember fejének, hogy csak úgy koccan, bele az ember hajába, hogy amikor ki akarjuk kergetni, akkor csak még beljebb menekülnek, és belepottyannak, belemásznak még a letakart teáskancsóba is. Szóval ilyen időszakokban nem praktikus ott hagyni az asztalon a tányér levest takarás nélkül, pár percre sem…

Mérges kígyók, pókok állítólag nincsenek a Szigeten, gyík rengeteg, és bizonyos területeken a gekkó nagyon gyakori. Velük kell kicsit vigyázni, mert előszeretettel járnak be a konyhába, és ha ott hagyjuk mosogatatlanul a tányérokat, akkor rájárnak, ezenkívül összepiszkítják a falakat és a vízszintes felületeket is az ürülékükkel. 

Némi elővigyázatossággal azonban nagyon jól együtt lehet élni velük, és nagyon aranyosak, ahogy a falon kuksolnak, hátha nem vesszük észre őket.

Gekkó a fazékban 😀
Nem, nem eszünk gekkót. Magától mászott bele.

A kis házi gekkónk rendszeresen
a konyhaablakon tanyázott Almácigában.

Jellegzetes gekkó lábnyomok a konyhapulton

A sütőablak két üvegrétege közé mászott be 😆
Szerencsére később magától kijött.

Sokfelé lehet látni gyönyörű pillangókat, méheket, és mindenféle madarat. Estefelé pedig sokszor repülnek denevérek mifelénk, és mostanában sok béka brekegést is hallgatunk. Jellemzően az északi, zöldebb részeken sokkal gazdagabb az állatvilág.

Ez a százlábú az almácigai  házunkban rendszeresen, hosszú percekig kőrözgetett.

A következő részben az időjárásról és egy helyi, jellegzetes szélről fogok írni, ahogy mi látjuk.